Pusztaújlak

Pusztaújlak (Uileacu de Criș)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Mezőtelegd
Rang	falu
Községközpont	Mezőtelegd
Irányítószám	417591
SIRUTA-kód	31770
Népesség
Népesség	758 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	381
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 04′ 52″, k. h. 22° 12′ 46″47.081217, 22.212831
Sablon • Wikidata • Segítség

Pusztaújlak (Uileacu de Criș) település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

A Sebes-Körös völgyében, Mezőtelegdtől északkeletre, a nagyvárad–kolozsvári vasútvonal közelében fekvő település.

Története

Pusztaújlak Árpád-kori település. Nevét már 1283-ban p. Wylak néven említette oklevél.

1409-ben Vylaka, 1561-ben Pwztha Wylak, 1808-ban Újlak (Puszta-), 1913-ban Pusztaújlak néven írták.

1333-1334-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 5 garas pápai tizedet fizetett.

1282-ben a Rátót nemzetségbeliek birtoka volt. Az e nemzetségből származó Leustach, István és Olivér osztoztak meg rajta.

1336-ban a Rátót nemzetség tagjai a birtokot több más biharvármegyei falvakkal együtt elcserélik némely gömörmegyei falvakért a Csanád nemzetséggel.

1360-ban Telegdi Tamás kalocsai érsek és rokonai atyafiságosan megosztoznak rajta.

1388-ban a Putnoky család, 1422-ben a Zoárfiak és 1465-ben a panaszi Pázmán család is bír itten részeket.

A 19. század első felében a gróf Haller és a gróf Korniss család volt a földesura, a 20. század elején pedig Telegdi József a birtokosa.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Puszta-Ujlak, Bihar vármegyében, 618 református lakossal anyatemplommal, 8 2/4 urbéri telekkel. Bikkes erdeje nagy és igen szép. Birják Haller és Kornis grófok .

1910-ben 757 lakosából 724 magyar, 31 román volt. Ebből 40 római katolikus, 625 református, 49 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Központi járásához tartozott.

Nevezetességek

• Református temploma az ősi egyház helyén, a 18. század második felében épült.

Források

• Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.