Rudolf von Montecuccoli
Rudolf von Montecuccoli | |
Rudolf von Montecuccoli 1901 körül | |
Született | 1843. február 22. Modena[1] |
Meghalt | 1922. május 16. (79 évesen) Baden bei Wien[2] |
Állampolgársága | osztrák |
Rendfokozata | tengernagy |
Csatái | bokszerlázadás |
Kitüntetései |
|
Gyermekei | Alfons Karl Graf von Montecuccoli |
Szülei | Luigi Ranieri Graf von Montecuccoli |
Iskolái | Tengerészeti Akadémia |
A Wikimédia Commons tartalmaz Rudolf von Montecuccoli témájú médiaállományokat. |
Rudolf von Montecuccoli gróf (Modena, 1843. február 22. – Baden bei Wien, 1922. május 16.)[3] a Császári és Királyi Haditengerészet egyik tengernagya, 1904–1913 között főparancsnoka. A Modenai Hercegségben honos Montecuccoli birodalmi grófok nemzetségéből származott.
Élete és munkássága
[szerkesztés]Rudolf Montecuccoli degli Erri gróf a fiumei Tengerészeti Akadémia elvégzése után 1859-ben tengerészkadétként (provisorischer Marinekadett) lépett a k. u. k. haditengerészet kötelékébe. 1866-ban sorhajózászlóssá (Linienschiffsfähnrich) léptették elő. Ezen év során kitüntette magát a lissai csatában.[4] 1885-ben korvettkapitánnyá léptették elő, majd 1892-ben sorhajókapitánnyá. 1894-1895-ben a Bécsben székelő Haditengerészet Felügyelőhivatalának vezetője (Vorstand des militärischen Marinekontrollamtes) volt. 1897-ben ellentengernaggyá léptették elő. 1900-ban az újonnan felállított Kelet-Ázsiai Hajóraj vezetésével bízták meg, melyet a bokszerlázadás leveréséhez hívtak életre. 1901-től a Tengerészeti Műszaki Bizottság elnöke, 1905-től tengernagy.
Hivatali ideje alatt 1904-től épültek meg a flotta modern Tegetthoff-osztályú csatahajói, a gyorscirkálók és más kisebb hadihajók, mint a Tátra-osztály rombolói és a tengeralattjárók. Ezen kívül jelentős mértékben támogatta haditengerészeti repülést is.[4] Tevékenysége révén vált Ausztria-Magyarország haditengerészete modern haderővé az első világháború kitörésének idejére. 1913-ban 70. születésnapján megvált flottaparancsnoki tisztségétől és nyugdíjba vonult.
A tengernagy kiállított egyenruhája megtekinthető a bécsi Hadtörténeti Múzeum haditengerészeti csarnokában, a Marinesaalban.[5]
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Rudolf Montecuccoli című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalom
[szerkesztés]- Heinrich Bayer von Bayersburg: Österreichische Admirale, in: Österreich-Reihe, Band 154/156, 1962, S. 118 ff
- Peter Broucek: Montecuccoli degli Erri Rudolf Graf von. In: Österreichisches Biographisches Lexikon 1815–1950 (ÖBL). Band 6, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien 1975, ISBN 3-7001-0128-7, S. 359 f.
- Peter Broucek: Montecuccoli, Rodolfo Graf von Montecuccoli degli Erri. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 18, Duncker & Humblot, Berlin 1997, ISBN 3-428-00199-0, S. 47 f. (Digitalisat).* P. Handel-Mazetti: Die Baumeister der k.u.k Marine, in Köhlers Flottenkalender, 1962, S. 131 ff
- Lokal-Nachrichten. — Gräfin Emilie Montecuccoli †.. In: Badener Zeitung, 10. Oktober 1914, S. 4 (Online bei ANNO)
- Lokal-Nachrichten. — Gräfin Emmy Montecuccoli †.. In: Badener Zeitung, 14. Oktober 1914, S. 4 (Online bei ANNO)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ A tengernagy gyászjelentése a Neue Freie Presse 1922. május 17-ei számának 4. oldalán
- ↑ a b Montecuccoli degli Erri In: Österreichisches Biographisches Lexikon 1815–1950 (ÖBL). Band 6, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien 1975, ISBN 3-7001-0128-7, 359. o.
- ↑ Heeresgeschichtliches Museum / Militärhistorisches Institut (Hrsg.): Das Heeresgeschichtliche Museum im Wiener Arsenal. Verlag Militaria, Wien 2016, ISBN 978-3-902551-69-6, S. 160