Stara Marča
| Stara Marča | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Kloštar Ivanić |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Zlatko Golubić |
| Irányítószám | 10312 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 130 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 9,93 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 155 m |
| Terület | 15,20 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 46′ 59″, k. h. 16° 30′ 00″45.783000°N 16.500000°EKoordináták: é. sz. 45° 46′ 59″, k. h. 16° 30′ 00″45.783000°N 16.500000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Stara Marča témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Stara Marča falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Kloštar Ivanićhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zágrábtól 40 km-re keletre, községközpontjától 6 km-re északkeletre a megye keleti határán fekszik.
Története
[szerkesztés]A település története valószínűleg a 12. század végén kezdődött, amikor Imre király a mai Horvátország területén először a Jeruzsálemi Szent Sír kanonokrendnek birtokot adományozott itt, melyen felépítették kolostorukat. Az adományozást és az itteni lakosok kiváltságait II. András 1207-ben kelt oklevele is megerősíti. Ebben az oklevélben említi először a rend marcsai rendházát, mely közigazgatási és gazdasági feladatokkal működött. Kezdetben itt lakott a rend horvátországi nagymestere is. A faluban a középkorban intenzív élet folyt, a 14. században saját plébániatemplommal is rendelkezett, melyet a Mindenszentek tiszteletére szenteltek. A templomosok, majd a johanniták távozása után a kolostorhoz pravoszláv szerzetesek érkeztek és maradványain felépítették saját kolostorukat. A kolostor a egy időben pravoszláv püspöki székhely is volt. 1690-ben Lipót császár engedélyével és az általa biztosított kiváltságokkal Csernojevics Arzén pátriárka vezetésével nagyszámú pravoszláv lakosság telepedett itt le. Csernojevics meglátogatta a marcsai kolostort is, és a császári rendeletre hivatkozva kérte annak átadását. Miután az átadást a görökkatolikus püspökség megtagadta 1735-ben a pravoszlávok elűzték az ott lakó görögkatolikus szerzeteseket és Marcsa ortodox kolostor lett. Erre a görögkatolikusok pert indítottak a kolostor visszaszerzése érdekében, melyet meg is nyertek. Az emiatt tiltakozó pravoszlávok végül 1739-ben a kolostort felégették. 1755-re a kolostor és temploma is elnéptelenedett, és teljesen romba dőlt. Ma már csak az a kiemelkedő plató látható, melyre a kolostort egykor építették. Az épületből, melynek romjai még a 19. században is álltak mára csak a földben fellelhető téglák maradtak. A helyén építették fel 1925-ben a pravoszlávok kicsiny, Szent Arkangyalok tiszteletére szentelt kápolnájukat.
A település története során a kloštar ivanići Nagyboldogasszony plébániához tartozott. 1857-ben 241, 1910-ben 372 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Križi járásához tartozott. A településnek 2001-ben 151 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2] | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 |
| 241 | 277 | 308 | 332 | 347 | 372 | 356 | 355 | 315 | 313 | 272 | 226 | 163 | 132 | 151 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- A temetőben álló, a Mindenszentek tiszteletére szentelt kápolnája 1897-ben épült.
- Szent Arkangyalok tiszteletére szentelt kápolnája az egykori kolostor helyén áll.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- A Nagyboldogasszony plébánia honlapja
- Lejla Dobronić: A keresztesek, a johanniták és a szent sír lovagok horvátországi rendházai és birtokai.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
