Ugrás a tartalomhoz

Szavannabivaly

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szavannabivaly
Bika a természetes élőhelyén
Bika a természetes élőhelyén
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Bovoidea
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Tulokformák (Bovinae)
Nemzetség: Tulkok (Bovini)
Alnemzetség: Bubalina
Nem: Syncerus
Faj: S. caffer
(Sparrman, 1779)
Alfaj: S. c. caffer
Tudományos név
Syncerus caffer caffer
(Sparrman, 1779)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szavannabivaly témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szavannabivaly témájú kategóriát.

A szavannabivaly (Syncerus caffer caffer) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó kafferbivaly (Syncerus caffer) egyik alfaja.

Előfordulása

[szerkesztés]

A szavannabivaly Afrikában a Szaharától délre fekvő tágas szavannák lakója. Eme kontinens keleti és déli térségeit népesíti be.

Megjelenése

[szerkesztés]

Az állat testhossza 170-340 centiméter, farokhossza 70-110 cm, marmagassága 100-170 cm, testtömege 300-900 kilogramm. A bikák nehezebbek a nőstényeknél. A szavannabivaly bika erőteljes felépítésű. Színe fekete, erős szarvai széles ívben lefelé, a végükön pedig fölfelé hajlanak. Nagy fülét részben eltakarja a szarva.

Életmódja

[szerkesztés]
Szavannabivaly a Ngorongoro-kráterben, (Tanzánia), a hátán vöröscsőrű nyűvágók csapatával

A bivaly társas, több száz állatból álló csordákba tömörül. A nagyobb csordák általában felnőtt tehenekből és kétévesnél fiatalabb borjakból állnak. A tehénborjak eddig az életkorig maradnak szorosan anyjuk mellett. A bikaborjak kevésbé „anyásak”, de azért anyjuk látótávolságán belül maradnak. Három- és négyéves koruk között a bikák gyakran kisebb csapatokba verődnek. A bivaly szívesen hagyja magán a vöröscsőrű nyűvágót (Buphagus erythrorhynchus), hogy az megtisztítsa az élősködőktől. Tápláléka fűfélék, lágy szárú növények; cserjék és fák levelei. A vadonban körülbelül 16 évig, fogságban 20 évig él.

Szaporodása

[szerkesztés]

Az ivarérettséget a bika 5, a tehén 3-4 éves kortól éri el. A párzási időszak térségenként különböző, általában az esős évszakban van. A vemhesség 340 napig tart, ennek végén 1, néha 2 borjú születik. Az elválasztás 6 hónap után következik be.

Források

[szerkesztés]