Ugrás a tartalomhoz

Vanyó László

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vanyó László
Életrajzi adatok
Született1942. február 11.
Bódvaszilas
Elhunyt2003. augusztus 3. (61 évesen)
Budapest
Ismeretes mint
  • pap
  • egyetemi oktató
Nemzetiségmagyar
Házastársnem volt
IskoláiMagyar Képzőművészeti Egyetem
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Magyar Képzőművészeti Főiskola
Központi Papnevelő Intézet
római Patrisztikus Intézet (1972–1974)
Pályafutása
Szakterületteológia
Kutatási területdogmatörténet
Tudományos fokozatdoktorátus (1972)
Munkahelyek
Hittudományi Akadémiaprofesszor
Központi Papnevelő Intézetrektor
Jelentős munkáiAz ókeresztény egyház és irodalma
Bevezetés az ókeresztény kor dogmatörténetébe
Ókeresztény írók lexikona

az Ókeresztény írók-sorozat szerkesztése (1980–2003)
Szakmai kitüntetések
Szent-Györgyi Albert-díj 1993[1]
Akadémiai tagságPápai Akadémia (2003)

Vanyó László (Bódvaszilas, 1942. február 11.Budapest, 2003. augusztus 3.) magyar római katolikus áldozópap, teológus, egyetemi tanár.

Élete

[szerkesztés]

Tanulmányai

[szerkesztés]

Képző- és iparművészeti gimnáziumban érettségizett. 1966-ban a képzőművészeti főiskola festő szakán szerzett oklevelet. Ezt követően az egri egyházmegye kispapjaként a Központi Papnevelő Intézetben tanult. 1972. június 22-én szentelték pappá, ugyanebben az évben doktorált. 1972–74 között a római Patrisztikus Intézet hallgatója, majd fél évig meghívott előadója volt.

Munkássága

[szerkesztés]

1974-ben káplánként működött Nyíregyházán. 1975-től a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémián az ókeresztény irodalom- és dogmatörténet tanszékvezető professzora, 1991 és 1996 között a KPI rektora is. 1992-től – Gál Ferenc professzor után – a Nemzetközi Teológiai Bizottság, 2003 júliusától a Pápai Akadémia tagja.

1978-tól érseki tanácsos, 1988-tól címzetes prépost, 1991-től pápai prelátus.

1980-tól az Ókeresztény írók patrisztikai sorozat 18 kötetének szerkesztője.

Művei

[szerkesztés]
  • Dogmatörténet 1–2. köt. Bp., 1977
  • Az ókeresztény egyház és irodalma. Budapest, 1980 (2. kiad. 1988) (Ókeresztény írók 1.)
  • Apokrifek. Ford. Baán Istvánnal és Ladocsi Gáspárral. Budapest, 1980 (2. kiad. 1988) (Ókeresztény írók 2.)
  • Apostoli atyák. Ford. Ladocsi Gáspárral. Budapest, 1980 (2. kiad. 1988) (Ókeresztény írók 3.)
  • A kappadókiai atyák. Ford. többekkel. Budapest, 1983 (Ókeresztény írók 6.)
  • Vértanúakták és szenvedéstörténetek. Ford. többekkel. Budapest, 1984 (Ókeresztény írók 7.)
  • A II. sz. apologétái. Ford. többekkel. Budapest, 1984 (Ókeresztény írók 8.)
  • Szent Ágoston: Fiatalkori párbeszédek. Ford. többekkel. Budapest, 1986 (Ókeresztény írók 11.)
  • Tertullianus művei. Ford. többekkel. Budapest, 1986 (Ókeresztény írók 12.)
  • Az ókeresztény művészet szimbólumai. Budapest, 1988 (2., átd. kiad. 1997)
  • Az ókeresztény kor dogmatörténete Kr. u. 325-ig. Budapest, 1988
  • Az ókeresztény kor dogmatörténetee Kr. u. 325-től 787-ig. Budapest, 1988
  • „Legyetek tökéletesek...” Tanulmányok a keresztény aszkézis történetéhez a szerzetesség kialakulásáig. Budapest, 1991
  • Szent Athanasziosz művei. Ford. többekkel. Budapest, 1991 (Ókeresztény írók 13.)
  • Theologia Graeca. A görög filozófia adaléka a keresztény theológiához. Budapest, 1992
  • „Lélek az Isten” (Jn 4,24). Pneumatológia a patrisztikus korban. Budapest, 1994
  • Katekézis, költészet és ikonográfia a 4. században. Budapest, 1995
  • Jeruzsálemi Szent Kürillosz összes művei. Ford. Budapest, 1995
  • Ars sacra, ars liturgica a IV. században. Budapest, 1996
  • Órigenész: Az imádságról és a vértanúságról. Ford. Budapest, 1997 (Ókeresztény írók 14.)
  • Az ókeresztény egyház irodalma. 1–2. köt. Átd. kiad. Budapest, 1997–99
  • Bevezetés az ókeresztény kor dogmatörténetébe. Budapest, 1998
  • Szent Cyprianus művei. Ford. Budapest, 1999 (Ókeresztény írók 15.)
  • Nagy Szent Baszileiosz művei. Ford. Budapest, 2001 (Ókeresztény írók 16.)
  • Nazianzoszi Szent Gergely beszédei. Ford. Budapest, 2001 (Ókeresztény írók 17.)
  • Az ókeresztény egyház irodalma. 1–2. köt (I. Az első három század; II. A 4–8. század) Budapest, [2001]
  • Nüsszai Szent Gergely művei. Ford. Budapest, 2002 (Ókeresztény írók 18.)
  • Az egyházatyák bibliája és az ókeresztény exegézis módszere, története. Uo., 2002
  • Ókeresztény írók lexikona. Budapest, 2004
  • Nüsszai Szent Gergely teológiai antropológiája; szerk. D. Tóth Judit; Jel, Bp., 2010 (Litteratura patristica)
  • Az ókeresztény művészet szimbólumai; 4. jav. kiad.; Jel, Bp., 2010

Emlékezete

[szerkesztés]
  • 2008-ban Bódvaszilason a római katolikus templomban emléktáblát helyeztek el tiszteletére.[2]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Ladocsi Gáspár: Vanyó László halálára. ujember.hu, 2003. augusztus 17. [2016. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 27.)
  2. http://bodvaszilas.extra.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=40&Itemid=2[halott link]

Források

[szerkesztés]

További irodalom

[szerkesztés]
  • Az atyák dicsérete. Emlékkönyv. Vanyó László 60. születésnapja alkalmából; szerk. Kránitz Mihály, Szt. István Társulat, Bp., 2002
  • A szent atyák nyomdokait követve. In memoriam Vanyó László; szerk. Baán István; Bizantinológiai Intézeti Alapítvány, Bp., 2003
  • Ladocsi Gáspár: Vanyó László halálára. Új Ember, 2003. augusztus 17–24.
  • Istenképiség, átistenülés, emberi méltóság. Teológiai tanulmányok. In memoriam Vanyó László; szerk. Puskás Attila, Perendy László; Szt. István Társulat, Bp., 2019 (Varia theologica)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]