Zemplénmátyás

	Zemplénmátyás (Ondavské Matiašovce)
	; Zemplénmátyás zászlaja
	; Zemplénmátyás zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Varannói
Rang	község
Első írásos említés	1363
Polgármester	Mária Mražíková
Irányítószám	094 01
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	VT
	Népesség
Teljes népesség	805 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	79 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	174 m
Terület	10,29 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 56′ 05″, k. h. 21° 44′ 45″48.934800°N 21.745900°EKoordináták: é. sz. 48° 56′ 05″, k. h. 21° 44′ 45″48.934800°N 21.745900°E
	Zemplénmátyás weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Zemplénmátyás témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zemplénmátyás (1899-ig Matyasócz, szlovákul: Ondavské Matiašovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Varannói járásban.

Fekvése

Varannótól 13 km-re északkeletre, az Ondava bal oldalán fekszik.

Története

A szájhagyomány szerint a települést egy Mátyás nevű ember alapította, aki juhtenyésztéssel foglalkozott.

Az alapítás idejét általában 1250 és 1330 közé teszik, mely valószínűleg soltész általi betelepítéssel történt. A falu nevét soltészáról és egyben első bírájáról, Mátyásról kaphatta. A községben már alapítása óta volt egy fatemplom, mely a mai községi hivatal helyén állt és amelyet már 1437-től említenek. A falu első írásos említése csak 1451-ben történt „Mathiasfalva” alakban a leleszi konvent oklevelében, melyben megerősíti a barkó-jeszenóci uradalomnak a Homonnai Drugeth család két ága közti birtokmegosztását. A 16. és 17. században a Drugeth család több birtokával együtt Mátyásfalva a Révay, Barkóczy és más családok zálogbirtoka volt. Amikor a 16. század második felében a Drugethek áttértek a református hitre a község is követte őket. 1600-ban 21 háztartása adózott, rajtuk kívül templom, plébánia és iskola is volt a településen. 1623-ban súlyos csapás érte, egy tűzvészben az egész falu leégett. A 17. század közepétől Mátyásfalván református lelkészség működött. 1730 körül lakói szintén reformátusok voltak.

A község katolikus hitre való visszatérítése a Barkóczy családhoz fűződik, akik az egri püspökség segítségével 1749-ben újra alapították a katolikus plébániát. 1768-ban gróf Barkóczy Zsuzsanna iskolát alapított itt, majd katolikus templomot is építtetett 1773-ban. 1778-ban a falut földrengés sújtotta.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MATYASÓCZ. Mattyasovce. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Barkóczy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Varannóhoz, és Zsalobinhoz közel, dombos határja három nyomásbéli, erdője van, szőleje nints, széna nélkűl szűkölködik, piatza Varannón van.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Matyasocz, tót falu, Zemplén vgyében, az Ondava mellett, 439 r., 57 g. kath., 11 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 561 h. szántóföld. Erdő. F. u. gr. Forgách, Bideskuty. Ut. p. Eperjes.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Zemplénmátyás, azelőtt Matyasócz, tót kisközség, 87 házzal és 435 róm. kath. vallású lakossal. Postája és távírója Tavarna, vasúti állomása Homonna. Már 1363-ban Mátyásvágása néven a Rozgonyiak birtoka. A homonnai uradalomhoz tartozott s az újabb korban a gróf Forgách, Barkóczy és a Bydeskuty családok voltak a földesurai. Most a gróf Barkóczy-féle hitbizományhoz tartozik. 1663-ban a pestis pusztította lakosait, 1778-ban pedig földrengés okozott sok kárt, mely a csak néhány évvel előbb épült római katholikus templomot is megrongálta. Ide tartozik Petrócz-puszta, mely alighanem az 1419-ben a Nagymihályi és a Tibai családok birtokaként említett Ujpetrócz falunak felel meg.”^[4]

A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott. Az első világháborúban 8 helyi lakos esett el a harctéren.

1944. november 24-én a falu a harcokban leégett. Termelőszövetkezetét 1952-ben alapították. 1972-ben befejezték a kultúrház építését.

Népessége

1910-ben 421-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 804 lakosából 648 szlovák és 152 cigány volt.

2011-ben 817 lakosából 749 szlovák és 43 cigány.

Nevezetességei

Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1773-ban épült.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.

[1]

[2]

[3]

[4]

Sablon:Varannói járás m v sz A Varannói járás települései
Varannó (Vranov nad Topľou)
Agyagospatak (Hlinné) • Alsógyertyán (Nižný Hrabovec) • Alsókomaróc (Komárany) • Alsóköcsény (Kučín) • Alsókörtvélyes (Nižný Hrušov) • Alsónyírjes (Slovenská Kajňa) • Aranyospatak (Zlatník) • Bábafalva (Babie) • Balázsi (Vlača) • Bányapataka (Banské) • Benkőfalva (Benkovce) • Csábóc (Cabov) • Csáklyó (Čaklov) • Csicsóka (Čičava) • Dávidvágása (Davidov) • Detre (Detrík) • Ércfalva (Rudlov) • Felsőfeketepatak (Čierne nad Topľou) • Felsőkázmér (Vyšný Kazimír) • Felsőmihályi (Michalok) • Gerlefalva (Girovce) • Giglóc (Giglovce) • Gyapár (Ďapalovce) • Györgyös (Ďurďoš) • Hencfalva (Hencovce) • Holcsík (Holčíkovce) • Istvántelke (Štefanovce) • Jeszenőc (Jasenovce) • Józsefvölgy (Juskova Voľa) • Kapipálvágása (Pavlovce) • Kelcse (Nová Kelča) • Királyhegy (Piskorovce) • Kisdomása (Malá Domaša) • Kisszabados (Ruská Voľa) • Klazány (Kladzany) • Kolcsmező (Dlhé Klčovo) • Kővágó (Kamenná Poruba) • Lőrincvágása (Vavrinec) • Majoros (Majerovce) • Máriakút (Rafajovce) • Mátyáska (Matiaška) • Merészpatak (Merník) • Magyarkrucsó (Nižný Kručov) • Nagykőpatak (Kvakovce) • Opálhegy (Zámutov) • Pétervágása (Petrovce) • Petkes (Petkovce) • Pósa (Poša) • Porszács (Prosačov) • Remenye (Remeniny) • Sókút (Soľ) • Szacsúr (Sačurov) • Szécsmező (Sečovská Polianka) • Tapolybánya (Jastrabie nad Topľou) • Tapolybeszterce (Bystré) • Tapolyhanusfalva (Hanušovce nad Topľou) • Tapolyhermány (Hermanovce nad Topľou) • Tapolyizsép (Vyšný Žipov) • Tapolymeggyes (Medzianky) • Tapolymogyorós (Skrabské) • Tapolyradvány (Radvanovce) •Tavarna (Tovarné) • Tavarnamező (Tovarnianska Polianka) • Telekháza (Sedliská) • Újszomotor (Žalobín) • Vehéc (Vechec) • Zemplénmátyás (Ondavské Matiašovce)