Property Value
dbo:abstract
  • A Methanosarcina a Methanosarcinaceae családba tartozó metántermelő Archaea nem. Az archeák – ősbaktériumok – egysejtű, sejtmag nélküli prokarióta szervezetek. Az egyetlen ismert anaerob metanogén egysejtű ami mindhárom metanognezis anyagcsere utat használja a metán előállításához. Különböző környezetekben él, ahol biztonságban van az oxigéntől: a föld felszínén, a talajvízben, a mélytengeri kürtőknél, és az állatok emésztőrendszerében. Kolóniákban nő. A Methanosarcina barkeriben fedezték fel a pirrolizin nevű aminosavat. A hemoglobin primitív verzióit fedezték fel a M. acetivoransban, ami arra utal, hogy a mikróba vagy az őse lehet hogy döntő szerepet játszott a földi élet evolúciójában. Továbbá a faj genomja szokatlanul nagy, a legnagyobb az ismert Archaea genomok közül. Egy 2014-ben megjelent elmélet szerint a Methanosarcina felelős nagyrészt a legsúlyosabb kihalási eseményért a perm-triász kihalási eseményért. Az elmélet szerint egy cellulózbontó baktériumtól géntranszferrel egy új anyagcsere útra tett szert. Ami lehetővé tette hogy exponenciálisan elszaporodjanak a tengeri üledékben. Ezáltal rendkívül megnövekedett az óceánok és légkör metán és szén-dioxid szintje. Ami kiváltotta a fajok 90%-nak kihalását. Ez az elmélet jobban magyarázza a megfigyelt szénizotóp szintet a lerakódásokban mint más elméletek, például a vulkáni tevékenység. Az 1980-as évek óta használják a fajait szennyvíztisztítóként. A kutatók kísérleteznek vele hogy alternatív energiaforrásként használják. (hu)
  • A Methanosarcina a Methanosarcinaceae családba tartozó metántermelő Archaea nem. Az archeák – ősbaktériumok – egysejtű, sejtmag nélküli prokarióta szervezetek. Az egyetlen ismert anaerob metanogén egysejtű ami mindhárom metanognezis anyagcsere utat használja a metán előállításához. Különböző környezetekben él, ahol biztonságban van az oxigéntől: a föld felszínén, a talajvízben, a mélytengeri kürtőknél, és az állatok emésztőrendszerében. Kolóniákban nő. A Methanosarcina barkeriben fedezték fel a pirrolizin nevű aminosavat. A hemoglobin primitív verzióit fedezték fel a M. acetivoransban, ami arra utal, hogy a mikróba vagy az őse lehet hogy döntő szerepet játszott a földi élet evolúciójában. Továbbá a faj genomja szokatlanul nagy, a legnagyobb az ismert Archaea genomok közül. Egy 2014-ben megjelent elmélet szerint a Methanosarcina felelős nagyrészt a legsúlyosabb kihalási eseményért a perm-triász kihalási eseményért. Az elmélet szerint egy cellulózbontó baktériumtól géntranszferrel egy új anyagcsere útra tett szert. Ami lehetővé tette hogy exponenciálisan elszaporodjanak a tengeri üledékben. Ezáltal rendkívül megnövekedett az óceánok és légkör metán és szén-dioxid szintje. Ami kiváltotta a fajok 90%-nak kihalását. Ez az elmélet jobban magyarázza a megfigyelt szénizotóp szintet a lerakódásokban mint más elméletek, például a vulkáni tevékenység. Az 1980-as évek óta használják a fajait szennyvíztisztítóként. A kutatók kísérleteznek vele hogy alternatív energiaforrásként használják. (hu)
dbo:wikiPageID
  • 1267651 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 15644 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 22439535 (xsd:integer)
prop-hu:classis
prop-hu:domain
prop-hu:familia
prop-hu:genus
  • Methanosarcina (hu)
  • Methanosarcina (hu)
prop-hu:imageCaption
  • Methanosarcina barkeri fusaro (hu)
  • Methanosarcina barkeri fusaro (hu)
prop-hu:ordo
prop-hu:phylum
prop-hu:regnum
prop-hu:subdivision
  • * M. acetivorans * M. baltica * M. barkeri * M. frisia * M. horonobensis * M. lacustris * M. mazei * M. semesiae * M. siciliae * M. soligelidi * M. thermophila * M. vacuolata (hu)
  • * M. acetivorans * M. baltica * M. barkeri * M. frisia * M. horonobensis * M. lacustris * M. mazei * M. semesiae * M. siciliae * M. soligelidi * M. thermophila * M. vacuolata (hu)
prop-hu:subdivisionRanks
  • Fajok (hu)
  • Fajok (hu)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:label
  • Methanosarcina (hu)
  • Methanosarcina (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is foaf:primaryTopic of