Ugrás a tartalomhoz

Perbál

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Perbál
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Perbál címere
Perbál címere
Perbál zászlaja
Perbál zászlaja
Perbál neve rovásírással
Perbál neve rovásírással
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásBudakeszi
Jogállásközség
PolgármesterVarga László (Fidesz-KDNP)[1]
Jegyződr. Bács-Kovács Enikő
Irányítószám2074
Körzethívószám26
Népesség
Teljes népesség2118 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség78,28 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,65 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 35′ 29″, k. h. 18° 45′ 36″47.591350°N 18.759950°EKoordináták: é. sz. 47° 35′ 29″, k. h. 18° 45′ 36″47.591350°N 18.759950°E
Perbál (Pest vármegye)
Perbál
Perbál
Pozíció Pest vármegye térképén
Perbál weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Perbál témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Perbál (németül: Perwall) község Pest vármegyében, a Budakeszi járásban, a budapesti agglomerációban fekszik. A 2100-2200 fős, pezsgő életű települést magával ragadó táj veszi körül, az összetartó közösséget több civil szervezet és vállalkozás is színesíti. Az alapfokú oktatástól kezdve sok minden megtalálható a településen, ami egy fejlődő község számára fontos; így például orvosi rendelő, posta, gyógyszertár, szórakozóhelyek és üzletek sora szolgálja ki a helyiek igényeit. Perbál partnerközsége a németországi Burgwald.

Fekvése

[szerkesztés]

A Zsámbéki-medence északkeleti részén, a Pilis és a Budai-hegység találkozásánál helyezkedik el Perbál. A község a Nyakas-hegy északkeleti végén, a hegyoldalon helyezkedik el Pest és Komárom-Esztergom vármegyék határán. Szomszédos települések: Tinnye, Piliscsaba, Budajenő, Tök, Máriahalom és Úny. Budapest-Budajenő irányából jövet az út legmagasabb pontjáról szinte minden ház látható a szomszédos települések, Zsámbék és Tök összes házával, valamint a község mögött (északnyugatra) található Úny környéki dombokkal együtt. Innen nézve jól elkülönül Perbál két része. A nagyobbik (jobb oldali, északkeleti) a tulajdonképpeni község. Tőle balra (délnyugatra) épült kisebb rész Kis-Perbál. Ez a rész egy hatvanlakásos, panelházas lakóteleppel bővült. A község közepén lévő házakat körbe fogja az újonnan épült házak koszorúja. A község északkeleti részén szerényen emelkedik a régi házak fölé a hagymakupolás, 18. században épült katolikus templom.

Nem csak a község, de a határ nagy része is dimbes-dombos. Szerencsére a lankás határban alig van olyan hely, amit nem lehet megművelni. A község határa nem nagy, de a perbáli emberek akkor sem szűkölködtek, amikor a lakosság túlnyomó többsége a földművelésből élt. Három patak folyik a községen keresztül. Tinnye felől folyik a Békás-patak, amelyik magába fogadja a Nagyforrásból kifolyó Perbáli-patakot és a Nyakasról folyó Szamárhegyi-patakot. Ezek nem bővizűek, a Szamárhegyi-patak sokszor elapad. Egykor legelők és erdők váltogatták itt egymást. Emberi településre régen és ma is alkalmas.

Közlekedés

[szerkesztés]

A településen keresztülhalad a 102-es főút, amely Biatorbágyot Pilisjászfaluval köti össze (2013 előtt az út itteni szakasza az 1104-es útszámozást viselte, akkori formájában Bicskét kötötte össze Piliscsabával). Ezen kívül Budajenő-Telki érintésével Budakeszivel is összeköti az 1103-as út, amelyen keresztül a főváros is elérhető; ennek az útnak a legmagasabb pontjáról nyílik az említett kilátás a település házaira. A községen több buszjárat, így a Budapest-Perbál-Zsámbék útvonalon közlekedő 789-es (Pátyot is érintve), 794-es és 795-ös, valamint a Kelenföld vasútállomástól induló 774-es, 798-as és 799-es busz is áthalad. Szombatra és vasárnapra virradó éjszakákon 922B jelzéssel is közlekedik autóbusz Budapest – Budakeszi – Páty útirányon át Zsámbékra, a viszonylat Perbálon azonban csak Zsámbék felé halad át, a főváros irányú utazás ekkor közvetetten, a Zsámbékról visszainduló busszal lehetséges. Az autóbuszok a zsámbéki végállomás felé áthaladnak Tökön is.

Története

[szerkesztés]
A községháza
Az iskola és római katolikus templom
A község óvodája a mesefával

Perbál már a rómaiak idején is lakott terület volt. Ezt a település határában lévő feltáratlan római kori településnek nyomai jelzik. A rómaiak után frankok, avarok is megfordultak ezen a vidéken.

Perbál feltehetően a 13. század elején keletkezett. Nevét 1258-ban említette először oklevél Perbar, majd 1332-ben P(re)bor, P(ro)bor néven. A település a Smaragd (magyarosabb névírásmóddal Somrákos) nemzetségből származó Ajnárdfi család birtoka volt. 1258-ban Smaragdus comes itt 2 eke földet adott zsámbéki monostorának. 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint egyházának papja 4 garas pápai tizedet fizetett. Perbál északkeleti határában épült Aynard vára, melyet a Smaragd nemzetségbeli Zsámbéki Ajnárd épített a tatárjárás után (egyes elméletek szerint még a tatárjárást megelőzően[3]). A vár a szomszédos Piliscsaba 1274 évi és Perbál 1401 évi adatai között is szerepelt mint határjel. Ajnát- (Zajnát) ma 380 méter magasságú hegy Perbál, Piliscsaba és Tinnye hármashatára közelében, perbáli területen.

A török uralom alatt az ekkor Pervál néven említett falu elnéptelenedett. A viszontagságos századok után a svábok, majd a szlovákok betelepítésével lett folyamatosan életképessé a település. 1744-ben hivatalosan megalapították a községet Perbál néven. 1747 a stabilizáció éve volt; a romos templomot tető alá hozták és Szent Annáról nevezték el. Ekkor indult be a községben az oktatás is: megalapították a község első iskoláját. Ekkor a falu lakói főként sváb és szlovák ajkúak voltak, de magyarok is lakták.

1882-től postája, 1899-től óvodája van a községnek. Perbál gazdaságát a mezőgazdaság alkotta leginkább. A falu határában lévő szántókon a helyiek dolgoztak. A falu környéki patakok energiáját kihasználva még a 19. században is működtek itt vízimalmok. Később a falu lakosai favágással, mész- és szénégetéssel foglalkoztak. Többen bányásztak a Pilisben, az ő emléküket őrzi a településen felállított Bányász-emlékmű. A községben állami gazdaság és gépállomás is működött.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A legenda szerint Perbalianusnak hívták István király gyóntató papját, ki ezt a birtokot kapta szolgálataiért. „Perbáldus földje” kifejezés arról árulkodik, hogy István király e területet átengedte a Telki apátságnak. Perbáldus az apátság egyik papja vezette ezen a területen a gazdaságot.

Címere

[szerkesztés]

1992-ben Perbál megalkotta címerét, amely a település történetére, történelmére leginkább jellemző. 1992. január 1-jére elkészült az új községi címer és a községi zászló. A zászló színei: piros-fekete-kék. Címerpajzs alakú, és egy életfát ábrázol. Rajta a piros levél a magyarokat, a fekete a németeket, a kék a szlovákokat jelképezi. A címert Szilágyi László polgármester-helyettes elképzelése alapján Kézdi Lóránt érdemes művész, festő, a TV díszlettervezője tervezte. Ez alapján a zászló mellett elkészült egy nagyobb méretű, rézből készült címer, amely épület falára is kirakható. Ezt később az általános iskola tornatermének homlokzatán helyezték el.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1991: Pregitzer György (független)[4]
  • 1991–1994: Rintek Béla (független)
  • 1994–1998: Dr. Dudás Zoltán (független)[5]
  • 1998–2002: Kemenczei Kálmán (független)[6]
  • 2002–2006: Kemenczei Kálmán (független)[7]
  • 2006–2010: Varga László (Fidesz)[8]
  • 2010–2014: Varga László (Fidesz)[9]
  • 2014–2019: Varga László (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019–2024: Varga László (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2024– : Varga László (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2078
2053
2065
2056
2093
2079
2122
2118
20132014201820192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,9%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 7,8% németnek, 1,2% szlováknak mondta magát (15,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,7%, református 7,2%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 17,6% (29,7% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 90,5%-a vallotta magát magyarnak, 3,8% németnek, 0,6% szlováknak, 0,5% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,3% románnak, 0,2% horvátnak, 0,1% bolgárnak, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,2% volt római katolikus, 6,1% református, 0,7% görög katolikus, 0,6% evangélikus, 0,2% ortodox, 1% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 15,8% felekezeten kívüli (41,6% nem válaszolt).[13]

Gazdaság

[szerkesztés]

Mezőgazdaság: Perbál gazdaságát korábban a mezőgazdaság határozta meg. Erre utalnak a falut még ma is körülvevő szántók. Sokáig Perbálon működő vízimalmok is voltak, melyek a település határából eredő patak vízének energiáját használták. A '60-as '70-es években a települést körülölelő dombokon gyümölcsösök voltak, mára sajnos ezek nincsenek meg. A kedvező helyi klímának köszönhetően a perbáli lankákon a gyümölcsösök mellett jó minőségű szőlő is termett. Néhány helyi gazda még ma is készít bort pincéjében.

Ipar: A gyorsan fejlődő gazdaság Perbált sem kerülhette el. Sokáig gépállomás működött a településen. Mára a telephely átalakult és néhány ipari létesítmény található a falu határában. Így például a precíziós alkatrészeket gyártó Prec-Forg, és a kiváló minőségű élelmiszert előállító német Bell (ZIMBO) magyarországi üzeme is Perbálon települt le. Modern csomagolórészleggel bővült élelmiszeripari cég mellett TÜZÉP és több kisebb helyi vállalkozás nyújtja szolgáltatásait. A településen működik még fatelep is. Az ipari parkban jelenleg is építkezések zajlanak, egy összeszerelő üzem épül.

Kultúra

[szerkesztés]

Kulturális igényeket minden téren kielégítő programok gazdagítják a község életét. A gyökerekhez és hagyományokhoz híven minden évben megrendezik a három napos Perbáli Búcsút, amely neves előadókon túl környékbeli előadókat is felvonultat, így őrizve meg a helyi értékeket.

A sport területén kiváló eredményeket elért labdarúgó és asztalitenisz csapattal büszkélkedhet Perbál. Ezen kívül a sport szerelmeseinek teniszezési lehetőség is adott a településen. A lovarda és a környező falvak közti bicikliutak is mind-mind a természetbe viszik vissza a túrázni vágyókat.

Látnivalók

[szerkesztés]

Épített örökségeink:

  • Római katolikus templomát Szent Anna tiszteletére szentelték, 1748–1752 között épült gótikus épületmaradványok felhasználásával.
  • Pincesor
  • Régi építésű sváb parasztházak
  • Helytörténeti kiállítás a plébánia épületében (Cím: 2074 Perbál, Hősök tere 1.)
  • Aynard várának egykori helye csekély maradványokkal a Nyerges- vagy Zajnát-hegyen.

Természeti értékek:

  • Kis-forrás (magántulajdon)
  • Nagy-forrás
  • Meszes-hegy (Kopasz)

Emlékművek, köztéri alkotások:

  • Sárkányfa
  • Bányász-emlékmű
  • József Attila fából faragott mellszobra
  • 1956 emlékére emelt kopjafa
  • Kitelepítési emlékmű
  • Perbaldust ábrázoló fa szobor
  • Mesefa

Ismert emberek, akik a településhez kötődnek

[szerkesztés]

Díszpolgárok

[szerkesztés]
  • Adam Daume (2009) - burgwaldi polgármester
  • Sallai B. Sándor (2007) - tanító, a községi iskola volt igazgatója
  • Alfons Brüggen (2006) - Zimbo Perbál Kft. ügyvezető igazgatója
  • Payer Lőrinc (2000) - a partnerkapcsolati egyesület volt vezetője

Perbálért érdeméremmel kitüntetettek

[szerkesztés]
  • Napraforgó nyugdíjas klub (2019)
  • Juhászné Szatmári Irén (2018) - tanár
  • Regősné Báder Erika (2017) - óvoda vezető
  • Dr. Simon Péter (2016) - történész
  • Tücsök citerazenekar (2014)
  • Jobbágy Jánosné (posztumusz) (2012) - önkormányzati képviselő
  • Szilágyi László (2012) - alpolgármester, a helyi sportalapítvány elnöke
  • Napköziotthonos Konyha alkalmazotti közössége (2011)
  • Bakai Anikó (2010) - a német nemzetiségi önkormányzat elnöke, német nyelv és honismeret szakos tanárnő
  • Szurmay Gábor (2008) - a Bálvány Kft. vezetője
  • Tóth Gyula (2007) - fafaragó, több perbáli köztéri szobor alkotója
  • Südi Pál (2006)
  • Faragó József (2006)
  • Kovács Attila (2005) - futballedző
  • Kúti Mária (2004) - a közösségi ház vezetője
  • Mits János (2003) - plébános
  • Véghné Dormány Mária (2002) - virágüzlet-tulajdonos
  • Németh István (2002)
  • Wentzel Ferencné (2001) - tanító
  • Sallai B. Sándor (2001) - tanító, a községi iskola volt igazgatója
  • Molnár Zoltán (2000) - tanító

Jubileumi oklevéllel kitüntetettek

[szerkesztés]
  • Maklári József kórus (2013)
  • Karitász Perbál Egyesület (2013)
  • Kövér Hattyúk zenekar (2013)
  • Perbáli Önkéntes Tűzoltó Egyesület (2013)
  • Perbáli Bűnmegelőzési és Polgárőr Egyesület (2013)

Perbál katonai térképeken ábrázolva

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Perbál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 20.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Radványi Béla: Pilis fiai. Piliscsaba, 2012.
  4. Perbál települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 [2020. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Perbál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
  6. Perbál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
  7. Perbál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
  8. Perbál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
  9. Perbál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
  10. Perbál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
  11. Perbál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  12. Perbál Archiválva 2021. június 28-i dátummal a Wayback Machine-ben Helységnévtár
  13. Perbál Helységnévtár
  14. Archivált másolat. [2012. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 27.)
  15. Archivált másolat. [2013. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 29.)

További információk

[szerkesztés]