Bábolna (Románia)
| Bábolna (Bobâlna) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Nagyrápolt |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nagyrápolt |
| Irányítószám | 337366 |
| SIRUTA-kód | 90681 |
| Népesség | |
| Népesség | 413 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 2 (2002) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 210 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 52′ 32″, k. h. 23° 07′ 49″45.875656°N 23.130254°EKoordináták: é. sz. 45° 52′ 32″, k. h. 23° 07′ 49″45.875656°N 23.130254°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bábolna (románul: Bobâlna, németül: Baboln) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Maros jobb partján, az Erdélyi-érchegység lábánál, Szászvárostól 9 km-re északnyugatra fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve Kiss Lajos szerint szláv eredetű. Először 1362-ben Babulna, majd 1390-ben Babolna alakban írták.
Története
[szerkesztés]Hunyad vármegyei falu volt. A 15. század első felében a bulcsi apátság birtokolta. 1496-ban kenézét említették. A 17–19. században a Naláczi család birtoka.
Régen elsősorban boráról volt híres. Benkő József szerint a Plés-hegyen termett Erdély legjobb bora. Szőlőhegyein 1873-ban még 86 kataszteri hold állt művelés alatt, régi fajtái között a bábolnai kövért, a járdoványt és a királyszőlőt tartották számon. A borászatot a filoxérajárvány tette tönkre.[1]
Református gyülekezete 1766-ban 13 férfiból és 20 nőből állt. 1877 és az első világháború között görögkatolikus esperesi székhely volt.[2] Legnagyobb birtokosa 1909-ben az 5500 holdas Aurel Vlad volt.
Lakossága
[szerkesztés]- 1900-ban 962 lakosa volt, közülük 922 román és 32 magyar anyanyelvű; 675 ortodox, 242 görögkatolikus, 17 zsidó, 16 református és 11 római katolikus vallású.
- 2002-ben 524 lakosából 522 volt román nemzetiségű; 487 ortodox és 30 adventista vallású.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A volt Veress-kastély a 18. században épült. 1759-ben ide börtönözték be Sofronie de la Cioara szerzetest, aki sikeres mozgalmat indított Dél-Erdélyben a románság vallási uniója ellen. A kastély a két világháború között Aurel Vlad tulajdonában volt.
- A falu patakjának völgye travertínó-képződményei miatt 12,5 hektáros területen védett. A patakon itt több vízesés és zúgó, a hegyoldalakban több barlang található. Ugyanitt ásványvízforrások is fakadnak, amelyek vizét a falu északi peremén három medence gyűjti össze. Nyaranként a település helyi jelentőségű fürdőhely.
- Az 1702-ben elhunyt Naláczi István hunyadi főispán és felesége, Tornya Borbála síremléke.
- Faerkélyes ortodox temploma a 19. században épült.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született a 17. században Atanasie Anghel Popa görögkatolikus püspök.
- Kazinczy Ferenc 1816-ban Naláczy István udvarházának vendége volt.
- Itt született 1834-ben Veress Ignác szótárszerkesztő, a nagyszebeni állami főgimnázium igazgatója.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Csávossy György: Jó boroknak szép hazája, Erdély. Bp., 2002, 122–23. o.
- ↑ Luminița Wallner-Bărbulescu: Zorile modernității. Episcopia greco-catolică de Lugoj în perioada ierarhului Victor Mihályi de Apșa. Cluj-Napoca, 149. o. és Sergiu Soica: Biserica greco-catolică din Banat în perioada anilor 1920–1944. Timișoara, 2011, 20. o.
Források
[szerkesztés]- A természetvédelmi terület ismertetése (románul)
- Elena Matieș: Incursiune în lumea apelor minerale de la Bobâlna și Feredee. Hunedoreanul, 2008. július 11.
További információk
[szerkesztés]Képek
[szerkesztés]-
Bábolnai román aratók a 20. század elején (Adler Lipót felvételei) -
Hunyad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
