Lesnyek
| Lesnyek (Leșnic) | |
 | |
| A lesnyeki Szent Miklós ortodox templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Vecel |
| Rang | falu |
| Községközpont | Vecel |
| Irányítószám | 337531 |
| SIRUTA-kód | 92042 |
| Népesség | |
| Népesség | 574 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 5 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 54′ 49″, k. h. 22° 44′ 30″45.913645°N 22.741780°EKoordináták: é. sz. 45° 54′ 49″, k. h. 22° 44′ 30″45.913645°N 22.741780°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lesnyek (Lesnek, románul: Leșnic, helyi ejtés szerint Lejnic) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Dévától 14 kilométerre északnyugatra, a Maros bal partján fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Magyar neve a románból, az pedig egy 'mogyoróval benőtt hely' jelentésű *lĕšćъnikъ szláv alakból való. Először 1394-ben, Lesnek néven említették.
Népessége
[szerkesztés]- 1785-ben 544 lakosa volt és a vármegye 46, az ortodox főesperesség 60 ortodox családfőt írt össze benne. Ugyanakkor kilenc római katolikus is lakta.[1]
- 1850-ben 540 lakosából 454 volt román, 65 cigány és 16 magyar nemzetiségű; 519 ortodox és 13 református vallású.
- 2002-ben 527 lakosából 514 volt román, 7 cigány és 5 magyar nemzetiségű; 479 ortodox, 34 pünkösdista és 4 református vallású.
Története
[szerkesztés]Első említésekor, 1394-ben a lesnyeki Iván fia Dobra kapta meg Luxemburgi Zsigmondtól a Dévához tartozó lesnyeki erdő kenézségét. Hunyad vármegyei román falu volt, a 18. században pedig fontos postakocsi-állomás. Református egyháza 1766-ban Marosnémeti filiája. 1849. augusztus 17-én Bem a falun keresztül menekült Ruszkabánya, majd Orsova felé. A településen növényfajta-nemesítő kísérleti állomás működik.
Látnivalók
[szerkesztés]- A 14. század végén épült ortodox kőtemploma valószínűleg a Dobre/Dobra család alapítása. A helybeli hagyomány úgy tartja, hogy korábban erdő vette körül. Kis méretű, négyszög alaprajzú, szentélye is négyzetes. Falába a miciai táborból származó köveket építettek be. Keskeny, lőrésszerű ablakai jelzik, hogy védelmi funkciót is ellátott. A pronaosz fölé épített fatorony újabb alkotmány, korábban kő védőtorony állt a helyén, amely valószínűleg megsemmisült. Belső festése két különböző korszakból való: a hajó déli, nyugati és északi falát a 15. század első felében, az apszist és a hajó keleti falát a 18. század második felében festették ki. A középkori freskók bizánci programot valósítanak meg, stílusukban pedig a bizánci, a román és a gótikus művészet alkot szintézist. A déli falon Szent Borbála és a vasárnapot megszemélyesítő Szent Dominika, Péter és Pál apostol és a Keresztrefeszítés látható. Az északi fal felső része Szűz Máriát és Jézust ábrázolja szentekkel és részletekben fennmaradt ószláv nyelvű felirattal, két oldalt egyrészt Szent Demetert és Szent Tódort, másrészt Szent Györgyöt a sárkánnyal. Alattuk a pokol szenvedései – a kárhozottak turbánt viselnek. A keleti oldalon a votív kép nyomai látszanak. A templom külön érdekessége az 1681-ben készült, geometrikus és virágmintákat használó, mára elszürkült kazettás mennyezet, Asztalos Márton műve. Igen ritka, hogy keleti rítusú templom számára kazettás mennyezetet készíttettek – a másik erdélyi példát a nagylupsai fatemplomban találjuk.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1861-ben Wein Margit operaénekes.
Források
[szerkesztés]- Marius Porumb: Dicționar de pictură veche românească din Transilvania. București, 1998
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Miskolczy Ambrus – Varga E. Árpád: Jozefinizmus Tündérországban. Budapest, 2013, melléklet
Képek
[szerkesztés]
Hunyad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
