Ugrás a tartalomhoz

Győrtelek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a magyar településről szól. Hasonló címmel lásd még: Győrtelek (egyértelműsítő lap).
Győrtelek
Református templom
Református templom
Győrtelek címere
Győrtelek címere		 Győrtelek zászlaja
Győrtelek zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásMátészalkai
Jogállásközség
PolgármesterHalmi József (MSZP)[1]
Irányítószám4752
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség1589 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség105,28 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,78 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 56′, k. h. 22° 26′47.933333°N 22.433333°EKoordináták: é. sz. 47° 56′, k. h. 22° 26′47.933333°N 22.433333°E
Győrtelek (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Győrtelek
Győrtelek
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Győrtelek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Győrtelek témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Győrtelek község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A település a Szatmári síkságon, Nyíregyházától 67, Csengersimától 29, Mátészalkától 12, Nagyecsedtől 10, Fehérgyarmattól ugyancsak 10 kilométer távolságra található, a kanyargó Holt-Szamos partján.

A községen keresztülvezet a 49-es és 491-es főút, melyen át Nagygécnél (Csengersimánál) Románia, Tiszabecsnél Ukrajna érhető el. Nagyecseddel és azon keresztül Fábiánháza térségével a 4922-es út köti össze.

Vonattal a Mátészalka–Csenger-vasútvonalon érhető el. A vonalon a falunak két megállója is van, Győrtelek megállóhely és Győrtelek alsó megállóhely.

Története

[szerkesztés]

A falu nevét 1380-ban említik először: p. Giurtheleke néven. Ekkor már jobbágylakossága is volt. 1333-ban Cháholyi Sebestyén György nevű fiának adta, és nevezte el Gerg-telkének (Leleszi Káptalan). 1399-ben az elpusztult Mácsa lakóinak egy része is ideköltözött. 1452-ben a neve Geregteleke, Gertheleke, Gergthelek, 25 évvel később Gyerthelek volt. Az ebből származó 'Györtelek' elnevezés a 19. század közepén módosult a mai hosszú ő-s alakra.[3]

Az ecsedi vár szomszédságában fekvő települést története során sok megpróbáltatás érte. A környéken átvonuló hadak minden alkalommal feldúlták, a 17. század végén 18. század elején pedig csaknem elpusztult.

1662-ben a szatmári vár német őrsége, 1717-ben a tatárok dúlták fel. 1709-ben és 1742-ben pedig pestis tizedelte meg a lakosságot. A Szamos árvize szinte évente elöntötte, az 1970-es nagy árvíz alkalmával például a község nagyobb része víz alá került. Lakosai közül ekkor sokan a közeli Mátészalkán építettek új otthont maguknak.

A 18. század végéig a gróf Károlyi, Ilosvay, Irinyi, Patay stb. családoké. Az 1900-as évek elején Jékey Zsigmond és Németh Elemér volt legnagyobb birtokosa. (Borovszky)

Győrtelek mai határa területén feküdt valamikor Bodorfölde, neve 1406-ban tűnik fel a Kállaiak, Tunyogiak, Csaholyiak pusztájaként: Bodorfewlde alakban. (1427: pr.Bodortheleke). Valószínűleg egykori lakosáról nevezték el.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Bétéri György (független)[4]
  • 1994–1998: Bétéri György (független)[5]
  • 1998–2002: Bétéri György (független)[6]
  • 2002–2006: Halmi József (független)[7]
  • 2006–2010: Halmi József (MSZP)[8]
  • 2010–2014: Halmi József (MSZP)[9]
  • 2014–2019: Halmi József (MSZP)[10]
  • 2019–2024: Halmi József (MSZP)[11]
  • 2024– : Halmi József (MSZP)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1615
1608
1599
1627
1609
1603
1589
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 88%-a magyar, 12%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 75,5%-a magyarnak, 5,6% cigánynak, 0,2% bolgárnak, 0,2% románnak mondta magát (24,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,5%, református 58%, görögkatolikus 3%, felekezeten kívüli 6% (28,1% nem válaszolt).[13]

2022-ben a lakosság 71,1%-a vallotta magát magyarnak, 7,5% cigánynak, 0,2% ruszinnak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% örménynek, bolgárnak, ukránnak, románnak és lengyelnek, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (28,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 2,1% volt római katolikus, 43,9% református, 2% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 11,3% felekezeten kívüli (39,5% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

[szerkesztés]
Református templom
  • Református temploma klasszicista stílusban épült, félkörívben záródó teremtemplom. 1731 körül épült fatemplomát 1781 táján újjáépítették. A mai téglatemplom 1822-ben készült el.[15][16] Jelenlegi lelkipásztora (2020-as állapot szerint) Keresztiné Szemán Szilvia, aki 2006 óta szolgál a településen.
  • A romantikus és szecessziós stílusjegyeket egyaránt hordozó ún. Csizmadia-kúria a 20. század elején épült. 1990 óta védett műemlék.[17]

Természeti értékei

[szerkesztés]

A falu a Holt-Szamos mellett fekszik, csodálatos természeti környezetben, érintetlen vízi- és növényvilággal.

A község nyugati részén található egy kb. 300 éves fehér fűzfa matuzsálem.

Győrteleki légifotó

Ismert emberek

[szerkesztés]

Itt született 1929-ben Radványi Barna újságíró, humorista.

Források

[szerkesztés]
  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
  • Kálnási Árpád: A mátészalkai járás földrajzi nevei.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Győrtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 6.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Györtelek rövid története. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
  4. ↑ Győrtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Győrtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  6. ↑ Győrtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  7. ↑ Győrtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  8. ↑ Győrtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  9. ↑ Győrtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  10. ↑ Győrtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  11. ↑ Győrtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
  12. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. ↑ Győrtelek Helységnévtár
  14. ↑ Győrtelek Helységnévtár
  15. ↑ Református Egyház Györtelek. (Hozzáférés: 2013. november 23.)
  16. ↑ A református templom. Műemlékem.hu
  17. ↑ A Csizmadia-kúria. Műemlékem.hu

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Győrtelek&oldid=27425532”