Ugrás a tartalomhoz

Kótaj

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kótaj
Görögkatolikus templom
Görögkatolikus templom
Kótaj címere
Kótaj címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNyíregyházi
Jogállásközség
PolgármesterOrosz Mihály (független)[1]
Irányítószám4482
Körzethívószám42
Népesség
Teljes népesség4464 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség170,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,93 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 03′, k. h. 21° 43′48.050000°N 21.716667°EKoordináták: é. sz. 48° 03′, k. h. 21° 43′48.050000°N 21.716667°E
Kótaj (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Kótaj
Kótaj
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Kótaj weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kótaj témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kótaj község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyíregyházi járásban. A vármegye legnépesebb, községi címmel rendelkező települése.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye középső-északnyugati részén fekszik, a Rétköz és a Nyírség határán, a megyeszékhely Nyíregyházától mintegy 10 kilométerre északra.

A közvetlen szomszédos települések, településrészek: észak felől Ibrány, északkelet felől Nagyhalász, kelet felől Kemecse, délkelet felől Nyíregyháza-Sóstóhegy, dél felől az ugyancsak a vármegyeszékhelyhez tartozó Nyírszőlős, délnyugat felől Nyírtelek, nyugat felől Nyírtelek-Gyulatanya, északnyugat felől pedig Buj.

Megközelítése

[szerkesztés]

Ma csak közúton érhető el, Nyíregyháza felől a 3822-es, Kemecse és Buj-Tiszabercel felől a 3823-as úton; határszélét keleten egy rövid szakaszon érinti még a 3834-es út is.

2009-es bezárásáig áthaladt a községen a Nyírvidéki Kisvasút két, a megyeszékhelytől Buj-Herminatanyáig együtt húzódó két vonala, a balsai és a dombrádi vasútvonal is.

Története

[szerkesztés]

1411-ben az eszenyi Csapy család kapja királyi adományként a települést.

1447-ben említik Keresztút néven, az Ibrányi család irattárában fennmaradt oklevél szerint, ekkor az Ibrányiak birtoka.

1487-ben a Szokolyi család volt a település földesura.

A 18. században és a 19. század elején a Vay, báró Bánffy, Kelcz, Mezőssy, Kállay, Ábrányi, Pribék, Irinyi, Jármy, Hatfaludy, Péchy családok birtoka volt.

A 20. század elején a Jármy család, Körmendy Imre, Tóth Miklós és a Szamueli testvérek voltak a falu birtokosai.

A településen több családnak is volt itt kisebb-nagyobb kúriája. A legnevezetesebb azonban a Fráter-féle ház volt, melyet a Jókai Mór által megörökített „magyar nábob” kastélyának tartottak.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Fodor Lajos (független)[3]
  • 1994–1998: Fodor Lajos (független)[4]
  • 1998–2002: Fodor Lajos (független)[5]
  • 2002–2006: Orosz Mihály (független)[6]
  • 2006–2010: Orosz Mihály (független)[7]
  • 2010–2014: Orosz Mihály (független)[8]
  • 2014–2019: Orosz Mihály (független)[9]
  • 2019–2024: Orosz Mihály (független)[10]
  • 2024– : Orosz Mihály (független)[1]

Itt születtek, itt éltek

[szerkesztés]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
4496
4442
4436
4489
4333
4447
4464
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

1880-ban a település lakosságának 74%-a magyar, 20%-a szlovák, 2%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85%-a magyarnak, 11,4% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (14,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,3%, református 11,6%, görögkatolikus 13,9%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 8,4% (31,8% nem válaszolt).[14]

2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 4,2% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,2% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% bolgárnak, szlováknak, szlovénnek és lengyelnek, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,9% volt római katolikus, 10,3% református, 10,6% görög katolikus, 7,6% egyéb keresztény, 1% evangélikus, 0,1% ortodox, 10,9% felekezeten kívüli (39,8% nem válaszolt).[15]

Nevének eredete

[szerkesztés]

Kótaj község eredeti neve Keresztút volt és a 14. századi okmányokon így szerepelt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus templom - 1909-ben épült.
  • Görögkatolikus templomai - A faluban lévő 1894-ben épült, míg a szőlőben levő 1890-ben.
  • Református templom - 1700-ban épült.
  • Nyírvidéki Kisvasút
  • Ibrányi-Fráter kúria

Testvértelepülés

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Kótaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 12.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Kótaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Kótaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  5. ↑ Kótaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  6. ↑ Kótaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  7. ↑ Kótaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  8. ↑ Kótaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  9. ↑ Kótaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  10. ↑ Kótaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 26.)
  11. ↑ Bertha Bulcsu: Galambos Lajos. Digitális Irodalmi Akadémia (Hozzáférés: 2024. június 23.)
  12. ↑ KlimoTheca :: Könyvtár. Kt.lib.pte.hu. (Hozzáférés: 2012. június 24.)
  13. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. ↑ Kótaj Helységnévtár
  15. ↑ Kótaj Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kótaj&oldid=27441752”