Ugrás a tartalomhoz

Cégénydányád

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cégénydányád
Cégénydányád címere
Cégénydányád címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásFehérgyarmati
Jogállásközség
PolgármesterKelemen Róbert (Fidesz–KDNP)[1]
Irányítószám4732
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség584 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség51,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,19 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 56′, k. h. 22° 33′47.933333°N 22.550000°EKoordináták: é. sz. 47° 56′, k. h. 22° 33′47.933333°N 22.550000°E
Cégénydányád (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Cégénydányád
Cégénydányád
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Cégénydányád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cégénydányád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Cégénydányád község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye keleti részén, a Szatmári-síkságon fekszik, a Szamos jobb parti oldalán.

Szomszédai: észak felől Penyige, északkelet felől Zsarolyán, kelet felől Gyügye, dél felől Rápolt, délnyugat felől Ököritófülpös, nyugat felől Fülpösdaróc, északnyugat felől pedig Fehérgyarmat. Utóbbi a Cégénydányádhoz legközelebb fekvő város, mintegy 6 kilométerre; a megyeszékhely, Nyíregyháza 80 kilométer távolságra található.

Megközelítése

[szerkesztés]

A településen végighalad, annak főutcájaként a 4136-os út, ezen érhető el Fehérgyarmat és Zsarolyán felől is; Gyügyére és Szamosújlakra a 4137-es út vezet a községből, északi határszélén pedig elhalad a Fehérgyarmattól egészen Csengersimáig húzódó 4127-es út is. A 4136-os út elméletileg Ököritófülpössel is összeköti, de amióta (ismeretlen időpontban) megszűnt az itteni kompközlekedés, azóta nincs közúti kapcsolat a két település között.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal Fehérgyarmat vasútállomása, mintegy 6 kilométerre.

Története

[szerkesztés]

A település és környéke már ősidők óta lakott hely volt, amit az itt előkerült neolit-, bronz-, római-, népvándorlás- és Árpád-kori leletek is bizonyítanak.

Cégénydányád két szomszédos településből: Czégényből és Dányádból állt. A 19. században összeépült. 1912-ben lett hivatalosan Cégénydányád a neve.

Czégény monostorát 1181-ben említik először az oklevelek. A település ősidők óta a Kölcsey család birtoka. 1344-ben már Czegen Monasterium, Czegen monosthora néven szerepel. Neve Chegen, Czegen alakokban fordul elő, fő birtokosai mindvégig a Kölcsey és a velük rokon Kende család maradtak.

A Kölcseyek és Kendék mellett a 15. században Drágfiak kaptak királyi adományt egyes részeire. 1417-ben a Matucsányi család is szerez itt részbirtokot. 1488-ban a Károlyi, 1475-ben a Gacsályi, család veszi zálogba a Kemereiek részét. 1488-ban a Kölcsey családbeliek a birtok egyes részeit eladták a Perényieknek. 1490-ben Ujhelyi László és Ágota is elad birtokrészéből, ugyancsak a Perényieknek.

1490-ben Makray Gergely, 1518-ban Werbőczy István is részt szerez benne, majd a Perényiekkel elcseréli részét. 1521-ben Matuznai Tamás részét a Drágfiak kapják meg, de beiktatásuknak a Kölcsey és a Kende család ellentmond 1524-ben ellentmond. 1559-ben Horváth György, 1561-ben Kelemenfi Fekete János szereznek itt részbirtokot. 1570-ben a szatmári vár uradalmához tartozott, s az okiratok említik a várbirtok itt lévő lévő olajütőjét is.

A 17. században legnagyobb része már a Kende családbelieké.

A 18. század végén Kende Zsigmond és Kende Matild birtoka, mindkettőnek szép kúriával. Kende Zsigmondét még a 17. század harmincas éveiben építette Zsigmond nevű nagyapja, ehhez százholdas angolpark és hatalmas gyümölcsös is tartozott.

Dányád, a szomszédos település is a Szamos jobb partján épült, s a 19. században már csak egy utca választotta el Czégénytől. Nevét a 14-15. században Danyan alakban írták. Sorsa hasonló volt mint Czégénynek.

Ősi birtokosai a Domahidy család-beliek voltak, azonban 1423-ban hűtlenség miatt fővesztésre ítélték Domahidy Lászlót és Istvánt. Birtokaikat ecsedi Báthori István országbíró és fia, András kapta meg, de egyezség alapján két részét a Kölcseyeknek, egy részét Domahidy György rokonuknak engedték át. Ettől kezdve fő birtokosai a Kölcseyek.

A Kölcseyek mellett azonban sokan szereztek itt részbirtokot: az 1500-as években Ugrai Hajas Tamás, Guthy Ferenc és Imre, Nyékey Andrásné fia Márton, Danyay István, az 1600-as években Mosdossy Imre, Szuhayak, a Thury lányokkal a Kende, Sándorházy és Horváth családok, az 1700-as évek végén az Ilosvay, Budaházy, Losonczy, Maróthy családok.

Az 1900-as évek elején nagyobb birtokosai a Kende és a Gulácsy családok.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
640
625
641
672
609
606
584
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[17]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,9%-a magyarnak, 0,3% örménynek, 0,5% románnak mondta magát (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,5%, református 60,8%, görögkatolikus 2,2%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,9% (23,2% nem válaszolt).[18]

2022-ben a lakosság 93,6%-a vallotta magát magyarnak, 3,3% cigánynak, 1% ukránnak, 0,7% románnak, 0,5% németnek, 0,2% szerbnek, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 4,6% volt római katolikus, 58,9% református, 3,3% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 0,3% ortodox, 0,2% evangélikus, 6,2% felekezeten kívüli (24,6% nem válaszolt).[19]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Református temploma romantikus stílusban épült. Műemlék jellegű, homlokzati tornyos épület, mely a két falu, Dányád és Czégény között épült, az 1300-as években elpusztult czégényi monostor helyére. A templom évszázadokon át szolgált a Kölcsey-Kende család temetkezési helyéül. Az 1700-as évek végére már nagyon megrongált állapotban lévő templomot nagyrészt Ajtay Sámuel segítségével, újjáépítették.
  • Kende kúria – 1958-tól műemlék. A kúriát klasszicista stílusban még Kende Zsigmond építtette 1833-ban. A kastély a Szamos folyó partján épült. Földszintes, homlokzati kialakítása különlegesen impozáns. A homlokzatán Kölcsey Ferenc ide írt verse olvasható:
"ALKOTA MUNKÁSKÉZ ENGEM: S A SZŐKE SZAMOSNAK
PARTJAIN A KÖLTŐ LÁT VALA S ZENGE FELÉM:
HÁZ ÖRÖKÜLJ S VIDÁM BÉKÉVEL TARTSAD ÖLEDBEN
GAZDÁD S GYERMEKEIT S HIV UNOKÁI SORÁT."

Külön figyelmet érdemel a kastély fehér faragott-kő főbejárata és boltozatos előcsarnoka is. Az épületben ma gyermekotthon működik. Az épületet 100 holdas park, angolkert veszi körül, mely országos védettségű természeti érték.

Cégénydányádi Kastélypark Természetvédelmi Terület

[szerkesztés]

A 100 holdas parkot Kende Zsigmond kezdte el betelepíteni, angolpark jelleggel épült a reformkor idején. A kúria és a hozzá tartozó park a Szamos folyó mellett épült, az e tájon honos ligeterdők tölgy, szil, kőris faállományára telepítették rá az angolkertet.

A gondosan tervezett kertbe a kastély ura főként platánt, amerikai kőrist, ezüst hársat, vérbükköt ültetett, melyet később unokája a hasonló nevű Kende Zsigmond még tűlevelűek ültetésével egészített ki. Az itt folyó Szamos öntéstalaja tápanyagokban gazdag, a bőséges esőzések, a nagy páratartalom, s a környező erdők közelsége folytán a környéken nem őshonos növényfajok, így különleges fafajták is sikerrel telepíthetők voltak.

A kert érdekességei

[szerkesztés]

Az épület mögött található egy több mint 160 éves juharlevelű platán, mely háromtörzsű, 25 m. magas. Lombkoronája 40 m. -re terül szét, törzsmérete eléri a 690 cm-t is. Hosszan kinyúló ágait alá kellett támasztani, nehogy letörjenek. E fához közel található egy kb. 12 m magas tiszafa is, melynek törzsátmérője 188 cm.

Az angolkert a második világháború után szinte teljesen elpusztult. A környék lakossága sok értékes fát vágott ki ekkor tüzelőnek. Az 1970-es nagy árvíz idején a lakosság ide menekítette állatait, amelyek a parkot majdnem tönkretették. Az angolpark felújítását 1984-ben kezdték meg. A park viszontagságokat átvészelt példányainak együttese megkapó látványt nyújt ma is.

Óriás platánok, vérbükkök, tulipánfa, szelídgesztenyék, vörös tölgy, a több mint 100 éves páfrányfa, hamisciprus, virginiai borókafenyő, öreg simafenyők, feketefenyők, s a bokrok közül például az édeskés, erős illatú jázmin gondosan tervezett, színben-formában összehangolt fajtái alkotják a kert növényállományát.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Cégénydányád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 16.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Ba települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ A megválasztott polgármesterek megyénkben (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1990. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 16.) == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 3. 4. p.
  5. ↑ Cégénydányád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  6. ↑ A helyi választások végeredménye : A polgármester-jelöltek sorrendje (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1994. december 13. (Hozzáférés: 2020. március 13.) == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 11. p.
  7. ↑ Cégénydányád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  8. ↑ Megyénk új polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1998. október 21. (Hozzáférés: 2020. március 16.) == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p.
  9. ↑ Cégénydányád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  10. ↑ Községeink és nagyközségeink polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2002. október 21. (Hozzáférés: 2020. március 16.) == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 21. 7. p.
  11. ↑ Cégénydányád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  12. ↑ Községeink és nagyközségeink polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2006. október 2. (Hozzáférés: 2020. március 16.) == Kelet-Magyarország, 2006. okt. 2. 4. p.
  13. ↑ Cégénydányád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 4.)[halott link]
  14. ↑ Cégénydányád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  15. ↑ Önkormányzati választás 2014 (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2014. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 16.) == Kelet-Magyarország, 2014. okt. 13. 5. p.
  16. ↑ Cégénydányád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  17. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  18. ↑ Cégénydányád Helységnévtár
  19. ↑ Cégénydányád Helységnévtár
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Cégénydányád&oldid=27370882”